Az utóbbi években folyamatosan növekedett a különböző netes és élő tornák létszáma, a megnövekedett mezőnynek köszönhetően pedig egyre nagyobb és mélyebb játékintelligenciával kell rendelkeznie egy versenyjátékosnak, hogy odaérjen a döntő asztalra.

Verseny kontra cash game

A készpénzes játék és a versenypóker nyilvánvalóan különböző tudást követel, ami abban is megnyilvánul, hogy a cash game-ek során a nagyobb stackeknek köszönhetően bonyolultabb, összetettebb döntéseket kell meghoznunk. Ebből a megállapításból nem lehet arra következtetni, hogy aki jó cash game pókeres, az kiválóan teljesít a versenyek világában.

Lássuk, hogy milyen különbségek vannak a tornák és készpénzes játékok között a versenyek szemszögéből:

- meghatározott időközönként emelkednek a vakok

- az előző ok miatt nem várhatunk túl sokáig a jó lapokra

- stratégiai szempontból nagyon fontos, hogy mekkora a stackünk mérete

- egy versenyt különböző szakaszokra lehet felbontani: korai, középső és késői szakasz

- szakaszonként érdemes más és más stratégiai koncepciókat alkalmazni

- ha egy freezout versenyen elveszítjük az összes zsetonunkat, akkor vége a játéknak

- vannak azonban olyan versenyek, ahol visszavásárolhatjuk magunkat korlátozott vagy korlátlan számban, ezeket rebuy-os tornáknak hívjuk

- egy versenyből nem szállhatunk ki akkor, amikor szeretnénk, szemben a cash game-mel

A versenypóker során egy jó, nyerő játékosnak rendelkeznie kell olyan képességekkel, mint:

- kitartás

- türelem

- fegyelem

- hosszú órákon keresztül tartó koncentrálás

- kiváló megfigyelő képesség

Az egyre inkább alkalmazott stratégia

A mai versenypóker stratégiája a következő irányba tart: a jó játékosok pozícióból, kis emelésekkel támadják a vakokat és a kasszákat, folyamatosan nyomás alatt tartva az ellenfeleket. Egy jó versenypókeres pontosan megfigyeli az ellenfelek emelési szokásait, és állandóan rést keres a többi játékos pajzsán. A hibákat könyörtelenül kihasználja, és szépen fokozatosan elszedi a gyengébb ellenfél stackjét. A jó játékos zsetonmennyisége folyamatosan emelkedik, a zseton pedig fegyver, különösen egy torna alatt. Ha valaki nagy stacket tud kiépíteni, az mindig potenciális veszélyt jelent a többiekre, hiszen a sok zsetonos, képzett játékos bármelyik pillanatban kiejtheti a kevesebb stackkel rendelkező ellenfeleket.

A versenyeknél is létfontosságú a bankroll management

Figyelembe kell venni, hogy minél nagyobb létszámú versenyeken indulunk, annál nagyobb lesz a variancia, tehát minél többen indulnak egy tornán, annál nagyobb bankrollra lesz szükségünk. Pontosan nehéz megállapítani, hogy hány beülőre van szükségünk a versenyjátékok során, de a hozzávetőleges becslések szerint 50-150 buy-in szükséges egy normál MTT bankroll betartásához. Magasabb limiteken nem baj, ha a kártyatőkénk inkább a 100-150 buy-in felé közelít, hiszen a tornákon indulók száma egyre növekedni fog, ezáltal pedig a szórás is nagyobb lesz.

Természetesen az élő versenyek során is tartanunk kell magunkat a bankroll managementhez, azonban fontos megjegyezni, hogy az élő játékban kisebb kártyatőkére van szükségünk, mint az online póker során. Ez elsősorban abból adódik, hogy élőben az ellenfelek gyengébbek, mint a netes pókertermekben, másrészt egyszerre csak egy asztalon lehet játszani, így pedig egy jó online játékosnál kisebb lesz a variancia. A legnagyobb élő versenyeken viszont (WSOP, EPT, WPT) a nagyon magas nevezési díjak, és jóval keményebb ellenfeleknek köszönhetően ismét nagyobb bankrollra van szükségünk, mint a kisebb élő versenyek során.

A versenypóker topikunkban a stackértékelésekre, a pozíció fontosságára, az emelések nagyságára támaszkodva próbálunk egy átlátható versenystratégiát tárni az olvasóközönség elé.